Fényeslitke

Weboldal

Az eddigieket követő fejezetekben a hagyományos helytörténeti kutatás vonalát követjük, immáron hárman, Márta Tibor (rövidítve MT), Bakajsza András, (BA), míg jómagam Lippai Bertalan, (LB), írjuk a fejezeteket. Márta Tibor gyűjtőmunkája a 70-es évek közepétől kezdődött. Levéltárak, okmánytárak, múzeumokból kigyűjtött anyagához a hagyományok, és a falu történetével foglalkozó írások kerülnek górcső alá. Bakajsza András a templomok történetét dolgozza fel, míg jómagam a múzeumok régészeti anyagát. A legújabb kutatási eredmények feldolgozásával igyekszem bemutatni, mind a régészeti, mind a népművészet tárgyain, hagyományain keresztül Fényeslitke életét. Ebben a fejezetben LB monogrammal és dőlt betűkkel írottak Lippai Bertalantól származnak. Mivel némely kérdésben véleményem eltér a hivatalos kutatás eredményeitől, ezért a felelősséget én magam vállalom. Ugyanez vonatkozik az első kötet fejezeteire. Második kötetünk Fényeslitke története, a történelmi kitekintést azonban leszűkítettük a Kárpátmedencére, hiszen az elmúlt 1000 év, és azt megelőző évszázadok, már idekötnek mind térben, mind időben. Térségünkre vonatkozó párhuzamokat azonban nem kerülhetjük meg.

A honfoglalás Fényeslitke közvetlen környékét csupán nyomokban érintette. (Ez nem vonatkozik Mándoktól észak-keletre eső vidékekre, mint Mándok, Tuzsér, Bezdéd, Eperjeske), ahol nagyon gazdag honfoglalási leletanyagot találtak. Mándok már Gyepühatár másik oldalán van, Litke és Őrmező vonalán túl. Erre Makay László is nyomatékosan felhívta a figyelmet. Mivel az Arvisurákban találjuk meg a lappangó kérdésekre a feleletet, a benne szereplő adatokat a továbbiakban sem kerülhetem meg.